XVII. A szurdokpüspöki iskolák története

1. Képek a szurdokpüspöki népoktatástól

"A. természet úgy formálta az Embert, hogy ő a maga állapotjának boldogítás(s)án igyekezzen: erre a ... tanulás ... kiváltképpen való eszköz. Azért kell tanulni az Embernek, hogy boldogabb legyen"— indokolja a tanulás szükségességét 1797-ben Tóth Pápai Mihály sárospataki tanár. Magának az iskolának szükséges voltát az teszi indokolttá, hogy: "A Szülék erre (a tanításra) elégtelenek: kéntelenek a gyermekeiket a ' Tanító tehát, mind azt tselekedni tartozik a' reá bízott Tanítvánnyal, a' mire a' magok gyermekeiknek boldogságokat munkálkodó Szülék azokat tanítanák és szoktatnák, ha arra reá érkeznének és ahoz tudnának."405

Korának híres didaktikus tanára nemcsak indokolta a tanulás, tanítás szükségességét, azt is kimondta, hogy a szülői ház az ismeretek megszerzésére elégtelen, s valakinek, vagy valakiknek erkölcsi kötelességévé kell tenni a tanítást. Ezek a valakik sokáig kizárólag a különböző felekezetek, az egyházak voltak, amelyek a tanítást szigorúan saját feladatuknak tekintették, az apostoloknak adott krisztusi parancsra építve tanítói tevékenységüket „... tanítsatok minden népet". 406

A falusi kisiskolák főleg a reformáció (1517) után indultak meg. A katolikusok az 1560-as nagyszombati zsinaton úgy határoztak, hogy a gyerekeknek tanítani kell a katekizmus szövegét, az egyházi énekeket, s egy-két értelmesebb fiú fiatalnak az olvasás, írás művészetét. 407

Ez az oktatás főleg az erkölcsi normák és egyházi ismeretek tekintetében helyettesítette a „szülék " oktatását, hisz a paraszti család a maga természetes munkamegosztása révén mind a fiaikat, mind pedig a lányaikat felkészítette az eljövendő nagykorúságra és saját lábra állásra, a szigorú munkarend tapasztalati átadásával a főzéstől a szántásig.

Egyházi iskola azonban csak ott volt, ahol templom is volt. Szurdokpüspökiben írástudó emberről, „diák "-ról a papon kívül már a török korban tudunk. Az oktatásról, ami a faluban kezdődött, minden bizonnyal 1714-től van szórványos adatunk. Ezen időtől van újra állandó pap a településen, s így egyházi embernek is kellett lenni a misék, temetések megtartásánál. Ez az ember pedig a kántor, aki egyben a tanítás feladatát is ellátta, s mivel a falu népességeltartó-képessége elég kicsi volt, valószínű a tanítónak jegyzői teendőket is meg kellett oldani.

Tanító nevével 1721-ben találkozunk az egyházi anyakönyvben, Kis Ferenc ludimagister júniusban temette el 7 hónapos Imre nevű fiát.

A későbbi iskolai források egyike az egyházi látogatások a canonica visitatiok és az állami összeírások.

1746-ban a 427 főből 139 a nem gyónóképes, akik még nem voltak első áldozok. Közöttük van az a 30-40 fő, aki részt vett a vasárnapi iskola katekizmus-magyarázatán, s tanulták az egyházi énekeket.

Bővebb adatunk az iskoláról az 1770-es évekből van. Mária Terézia - az iskolával kapcsolatos összeírások - szükségességét a következőkkel indokolja: "Az ifjúság jóneve lésétől és oktatásától függ minden, s minthogy ezt az államra és vallásra és lelki üdvösségre nézve oly fontos tárgyat mindeddig a magyar királyságomban oly nagyon elhanyagolták, a kancellária feladata lesz azokról az eszközökről gondoskodni, melyeknek segítségével ezt a bajt fokozatosan megszüntetni és gyermeknevelést jó karba lehessen hozni." 408

Ennek érdekében igyekeztek a tanítók megélhetését biztosítani. Mivel bizonytalan volt korábban a tanulók után fizetett tandíj, áttértek a falu által fizetett „conventio"-ra, mely részben a természetbeniekből, de részben pénzfizetésből állott. Az urbárium bevezetésekor pedig általában 1/2, 1/4 telek nagyságú földet, rétet kapott a tanító, mint illetményt. Kötelezték a szülőket, hogy 7-12 éves korú a gyermekeiket járassák iskolába. 409

Szurdokpüspöki tanítója 1770-ben Bognár Pál. A tanítóság mellet kántor, orgonista és jegyző, ez utóbbi tevékenysége igen fontos volt 1770/71-ben az Urbárium bevezetésekor. Az írásbeli munkákat ő látta el. 410

1774-ben Zsolnai Márton helyettesíti valami miatt egy évig, mert a következő évben újra Bodnár Pál „ludimagister", iskolamester neve szerepel az összeírásban.

Az összeírás tartalmazta a tanulók számát is. 1770-ben 28 tanuló járt iskolába, közülük 13 a fiú és 15 a leány. 1772-ben már csak 18-án jártak iskolába, majd ez a szám 1775-re 34-re növekszik.

Mit tanultak, mik voltak a tantárgyak Szurdokpüspökiben és más egyházi iskolákban? 1770-ben az „abc" mellett írni, olvasni tanultak, s ismerkedtek a katekizmussal, 1775-ben az írás, olvasás, hittan mellett némi nyelvtani ismeretekre is szert tettek.

Mindezekért a tevékenységekért a tanítók kaptak évi 6 Rf-ot és 6 kila búzát. Ehhez jött még 1/2 jobbágytelek nagyságú föld, a rét haszna, amit megmunkálni, a termést betakarítani a falu lakóinak volt a kötelességük. Ez a jövedelem, amit a lugimagisterek kaptak a tanításért, igen csekély. Apc tanítómestere 17 Rf-ot +10 kila búzát kapott, de ez több, mint dorogházi kollégájáé, aki tanulónként kapott 30 krajcárt. 411

A tanítás vagy a templomban, vagy az iskolamester házában folyhatott, mert mint a megyeszéki iratban olvashatjuk: „Javítható lehetne az oktatás, ha a tanító lakásától elválasztanák aziskolát", azaz külön tanteremhelyiséget építenének. 412

E tekintetben nem sok történt 1811-ig. Az épületről azt mondja a visitatio, hogy a régi iskola épülete állt egy kis szobából, melyben a tanító lakott, és egy kicsi kamrácskából, ahol a tanítás folyt, meg egy konyhából. A négy állat számára épült istálló elpusztult. Újat épített a közösség a Úr segítségével — valószínű iskolát is —, mert jelenleg a megyei katonai kvártélyházban folyik a tanítás.

A tanító neve Bognár Pál, valószínű a régi tanító fia, ki jó erkölcsű, buzgó, tudós férfi, amellett hogy ludimagister, egyben kántor és orgonista, de a falu jegyzője is.

Az iskoláskorú 6-12 éves gyermekek száma 77 fő, kik között 36 fiú és 41 lány van.

Az iskolát „látogatja" 16 fiú és 16 lány. A fizetségbe nem történt változás. 6 Rf-ot kap és 6 pozsonyi mérőnyi „abajdócot", kétszerest, a búza és rozs keverékét. Az urbáriumba foglaltak, mint tanítói jövedelem, Bognár Pálra is érvényesek. 413 A Pajta nevű szállás mellett 4 pm-i nagyságú szántó és egy másik föld van a Zagyván túl a „viam Budensen" budai út mellett 3,5 pozsonyi mérőnyi. A földeket egytől egyig a falu lakói kötelesek művelni. Mindehhez a két nyomáson kívül jár 1 pm-i nagyságú kenderföld, és a 1/8 pm-i nagyságú káposztáskert. A kaszáló nagysága 2 pm-i. Egyházi szolgáltatásaiért pedig jár a stólapénz, amely évenként változó összegű (temetés, keresztelő, énekes mise).

1851-ből származó adatunk szerint 414 egy iskolája van a falunak, a tantermek száma 1, amelyben 1 tanító végzi a tanítást. A tanulók száma 48, kik közül 27 a fiú és 21 a lány. Az iskola állapota rossz. így érkezünk el 1868-hoz az első népiskolai törvény megalkotásának évéhez.

A törvényt megelőző két évtizedben a szurdokpüspöki iskolások létszáma a következőképpen alakult:

Az iskoláskorúak számának alakulása Szurdokpüspökiben 1847-1868 között

1865-től ismert a tanítók neve. Hegedűs Ferenc, 1881-ig tanít a faluban egyedül, míg fiának át nem adja a katedrát. 415

2. A szurdokpüspöki elemi népoktatás az első népiskolai törvénytől az államosításig

Ritka mérföldköve a magyar közoktatásnak 1868, amikor is Magyarországon elfogadják az 1868: XXXVIII. tc.-et, melyet előterjesztőjéről Eötvös Józsefről Eötvös-féle törvénynek is neveznek. A törvény leglényegesebb pontjai: 6-12 éves korig általános tankötelezettséget vezet be a mindennapos iskoláknál, az iskolákat állami felügyelet alá helyezi. Kimondja a törvény, hogy „minden gyermek anyanyelvén nyerjen oktatást", a 1315 éves korúak pedig heti két alkalommal ismétlő iskolába kötelesek járni, ha nem tanulnak tovább.

A mindennapos iskolákba járó növendékek 10 éves korukig télen, nyáron egyformán tartoztak iskolába járni, a 10 évesnél idősebbeknek azonban a földműveléssel foglalkozó községekben az iskolaszék megengedhette, hogy 2-3 hónapig a legnagyobb munkaidőben (szeptember, május, június) csak a vasárnapi iskolába járjanak.

Szabályozta, illetve megengedte a törvény az iskolafenntartást felekezeteken kívül községnek, társulatnak, magánszemélyeknek és természetesen az államnak - mindenkinek, akik a törvény betűit, feltételeit betartják.

Szurdokpüspöki iskolája katolikus népiskola volt, s az is maradt 1948-ig.

A katolikus jelleg egyben nem jelentette azt, hogy az egyház, anyagi javaiból tartja fenn a falusi iskolát. Annak terhét továbbra is pótadó formájában, a tanítónak adandó szolgáltatások formájában a közösség, a falu népe viselte, melyhez időnként az egyházon kívül, a helyi földbirtokosok is hozzájárulhattak.

Erre két példa: 1880 szeptemberében a képviselő-testület többek között a kántorlak javításáról határozott.

Bódi Sándor törvénybíró szemléjének eredményét így közli: „400 kéve zsúp okvetlenül szükséges, (ha a szintén javítást igénylő községi pásztorlakra is kiterjed a javítás). A mennyiben, pedig a községben 29 egész telket számítottak egy telek után 16 kéve lenne kivetendő".416

1889-ben elindult egy akció az új iskolaépület és kántor-tanítói lakás építésére, mert mint a jegyzőkönyvben olvashatjuk: "az 1 tanteremmel rendelkező jelenlegi iskola épület a tanköteles gyermekek befogadására máris szűknek bizonyulván ... "egy új iskolát kell építeni, mely „... iskola épület 2 tanteremből és külön tanítólakból állana". Építésének szükségességét így indokolták: " A tanköteles gyermekek száma évről évre feltűnő számot mutatván, előre láthatólag mindkét tanterem már a közeljövőben használtatni fog."

A felépítendő épületeket új telekre (53. sz. tjk.) szerették volna építeni. Az építési telek, meg az épület felépítésének költsége 3531 forint 75 krajcár, ebből a község, a költség fedezésére 972 forinttal rendelkezett, a főkáptalan 800 forinttal járult hozzá az építkezés költségeihez, a fennmaradó hiány „az iskola készpénz vagyonából nyerné na gyobbrészt fedezetét ''.

Majd rendelkeztek az újonnan építendő intézmény tulajdonjogáról mondván: „arra való tekintettel, hogy a község lakossága egészében római katholikus hívekből áll, római katholikus iskolájának vagyonát különálló vagyonnak nem tekinti, s azt mint ilyet magáénak tartván, a testület a lakosság közkívánalmának akar eleget tenni, amikor a tekintetes törvényhatóság (megyei) jóváhagyását kérdezi arra nézve, hogy a vétel tárgyát képező épület, római katholikus iskola vagyonként telekkönyveztethessen. "417

Az új tanteremhez valójában a második tanteremhez új tanítót kellett alkalmazni. 1893-ban olvashatjuk „az iskolaszéknek ama megállapodását, amely szerint a második osztály az 1893/94-es tanév kezdetével már megnyittassék - a képviselő-testület magáévá teszi ... A 2ik osztály vezetésére önálló segédtanítót alkalmaz" A tanító javadalmazását a község fedezte. Ez áll évi 300 forint készpénzből, 1 szobából álló lakásból és annak fűtéséből. 418

A kántortanítónak, 1894-ben „a természetbeni (fa) helyett, minden öl fa után (a község) 9 forintban megszabott váltság-összeget fizet".419

Az iskolába járó tanulók száma Szurdokpüspökiben 1868-1929 között

Az iskolának 2 tanítója van. Egy tanító közel 100 vagy annál is több tanuló jut. Az osztálylétszámok magukért beszélnek. Az osztályok létszáma mindenkor igen magasak voltak.

1881-1901. Hegedűs László volt a tanító 1894-ig egyedül. Kivétel az 1900-as év, akkor ót Csengő Rezső helyettesíti. 1894-ben Valy Imre lett ideiglenes, tanító, (2.) aki mindössze két évet töltött Szurdokpüspökiben. 1896-ban ideiglenes jelleggel Jurassa Emil egy évet tanít a faluban. Őt követi 1897-ben Buzány Ferenc. 1898-1899-ben For manek Oszkárt alkalmazzák, majd két évig Michalek János lesz a (2.) tanító. 1902-1905ig Hegedűs Jenő a falu tanítója. Társa, kollégája Kovács Ignác (1905), majd Mai Vilmos (1906), Csengő Rezső (1907-1910), akit Némethy Kázmér követ (1911-1912) az 6 utódja Gáldi Nándor (1913-1917). 1917-ben Kovács József kapja a (2.) tanítói állást, mint „helyet tesítő személy" - bár 1932-ig a faluban tanít. 1918-ban Hegedűs László, mint nyugalmazott kántortanító újra visszatér 1 évig tanítani.

1923-tól a tantestület háromtagú lett. Tanítók: Hegedűs Jenő, egyben ő a kántor is, Kovács József és az első női tanerő Csáder Margit. Hármuk közül 1929-ben a falu tanítója Hegedűs Jenő és Kovács József. A harmadik tanerő újra hölgy. Neve: Pálmay Pálma. Amíg 2 tanító volt, az I-II. illetve, III-IV. osztályt bontásban, részben osztott formában tanítottak. Az ismétlősök általában a kántor-tanító keze alatt ismételtek. Amikor hárman lettek, akkor az I-II., III-IV., V-VI. osztályok összevonásával alakították ki a tanulócsoportokat, s megosztották az ismétlősöket is. 420

Az iskolaszék mindenkori elnöke - lévén az iskola egyházi jellegű római katolikus elemi népiskola - a helybeli plébános, illetve az anyaegyház vezetője. 1935-ben jött plébánosnak a már 10 éve egyesített faluba, Szurdokpüspökibe Dr. Maksa János plébános. 1944. december 9-én kerületi tanfelügyelővé és helyettes esperessé nevezték ki. (11 plébánia és 12 iskola tartozott hozzá 61 tanítóval.)

1938. aug. 31-el Hegedűs Jenő igazgató, kántortanítót a VKM 14.240/1938. sz. rendeletével nyugdíjazta. A nyugdíjas kántortanító szerette volna, ha fia kerül helyére. Énekhangja „nem a legjobb" megjegyzéssel a község plébánosa nem támogatta ifj. Hegedűs Jenő okleveles tanító kinevezését, a lakosok azonban támogatták. Az ellentét miatt meghiúsult az első tanítói választás, s a hangulat olyan feszült volt, hogy a plébánost, aki a jelöltekkel sétált este a faluban, megdobálták. Szeptember 10-én az egyháztanács kérte ifjú Hegedűs jelölését, de ezt az egyház megfellebbezte, helyettesként ideiglenesen elfogadták Hortobágyi Ernőt.

1938 szeptemberében szentelte fel a harmadik tantermet Harkabusz László pásztói apátplébános. 18-án egy oldalfülkében elhelyezik Szent István szobrát - s ezen alkalommal az új iskola „Szent István iskola nevet kapta". 421 1939-re oldódott meg a tanítóválasztás. Hegedűs Jenő már nem pályázott, az állami iskolába nyert kinevezést a jakabi részen. Az új kántortanító Mátrai Imre. Kántori esküjét 1940 februárjában tette le. 1940 decemberében bevonultatták katonának.

1941 szeptemberében kezdődött az átállás az elemi népiskolai oktatásról a nyolc osztályos elemi iskolai oktatásra. Szeptemberben beindult a VII. osztály.

1941. november 3-án Kovács József tanító - kit a plébános igazgatónak szeretett volna kineveztetni — helyébe, megválasztották Katona Ferenc eddigi pócspetri tanítót. 422 Ezen a télen a Szent István iskolában filmvetítéssel foglalkoztak.

Szétválasztották a kántori és tanítói javadalmat. A katolikus egyházi iskolában a tanítók helyi jövedelme csökkent. A II. és III. osztály tanítója 25-25 %-os jövedelemkiegészítést kapott, csak a 60 és 50 % helyett. A kántori jövedelem másnak járt.

1944. március 31-én a fokozódó légitámadások miatt, az iskolában befejezték a tanítást, húsvét után az iskola zárva maradt. Az elsőáldozókat külön berendelték. Katonaság vette igénybe az üres termeket. Szeptemberben megindul a tanítás, de október 31-én a tanítást befejezve bezárták az iskolákat. 1944. november 27-én Mátrai Imre újra bevonult. A falu elfoglalása előtt az iskola berendezései súlyosan megsérültek. December 8-án az esperes-plébános a következőket írta a Historia domusba. „Délután az iskolába nézek. Szekrények, színfalak, színpad elválasztó fal feltüzelve. Kályhacsövek nincsenek, kályhák hiányoznak. Az ablakokat leszedtem." December 23-án az orosz parancsnok parancsot ad az iskola rendbe hozatalára, hogy a tanítást megkezdhessék. 27-én elkezdték takarítani az iskolát. A faluba széthurcolt" kályhákat a plébános visszakérte. 1954. január 4-én megnyílt az iskola a Szent Imre teremben. A jakabiak is ide jártak, mert ebben a településrészben „se tanító, se terem" nincsen. Az ablakokat egyszeri üvegezéssel Szappan Mihály asztalos hozta rendbe. Az iskolai iratokat, anyakönyvet, bizonyítványokat a plébánián helyezte el Maksa plébános, ezek nagyrészt megmaradtak.

Súlyosan megsérült a tanítói lakás is. Kerítés feltüzelve, pince falazata kibontva, a kemencét is ki kell javítani az ablakokkal és rolóval együtt. A tetőn apróbb javításokat kellett tenni. A decemberi fizetésüket most kellett volna kiutalni a tanítóknak.

A tanítói kar az alábbi személyekből állt: Dr. Molnár Józsefné, (1945. március végétől tanít). Szamos Alfonz, (1945. április 20-án jött haza munkaszolgálatból). Özv. Hegedűs Jenőné, Gláser Györgyné, Mátrai Imre és Katona Ferenc. 423 1945. június 13. áprilisi fizetési listán szerepelt még: Hegedűs Jenő ny. tanító, Német Mária Aranka tanítónő, Pados Imre ny. tanító, mint akiknek illetményét a szurdokpüspöki község folyósította.

A háború utáni első tanév 1945. január 8-án kezdődött. Áldatlan állapotok között indult a tanítás „padok helyett gerendákat helyeitek el ülőhelyeknek."424 1946. szeptember 1én Katona Ferenc igazgatótanító kinevezést nyert.

1948. június 18-án a római katolikus iskolát, épületeket, lakásokat, az iskolaföldeket az állam zár alá vette és államosította. A vallásoktatás 1949. szeptemberétől fakultatív lett. 1948 szeptemberében az iskola már mint állami iskola kezdte meg a működését. A felszerelés hiányossága, a háborús károk még most is fellelhetők. Egy tanteremben régi padok voltak. A másik tanterem padjai is elkészültek, de ezeket még nem festették be. A harmadik tanterem padjait a falujárók pótolták. (A falujárás - pesti ipari munkások - 1947. április 17-től jelentek meg Szurdokpüspökiben.)

Az államosítás helyi jóváhagyása 1948. június 21. képviselő-testületi ülésen történt meg. Már csak három párt által delegált képviselők vettek részt az ülésen, névszerint a következők: Lajtrik Miklós községi bíró, Buda Mihály, Pintér József, Kupecz Sándor az NPP részéről. Kovács József, Nyilas Ferenc, Tóth János, Szircsák Miklós, Szappan Mihály, Hegedűs Gábor, Csirmáz József, id. Menus István, Fent Aurél, Papp Károly vezető jegyző az MDP képviselőjeként. Kovács Geregely, Szappan János, Veres János, Kiss Mátyás, Juhász Gábor Dr. Maksa János, id. Menus András, Gajder Gábor a FKGP képviseletében.

A vezető jegyző javaslatára, „az egyházi iskolák államosításának sürgős megvalósítását, valamint az egyház részéről alkalmazott lelki kényszerítések megszüntetését —, határozatilag mondja ki a testület." 'Az iskola államosításának előnyeiként említette, hogy már korábban a jakabi iskola állami kezelésbe került, majd ígéretet tett arra, hogy a hitoktatás továbbra is kötelező tantárgyként szerepel.

Az elsőnek felszólaló dr. Maksa János esperes plébános az előterjesztett javaslatot kéri napirendről levenni, mert a kormány úgy is keresztül viszi az államosítást. Nincs szükség tehát a képviselő-testület állásfoglalására. E javaslatot támogatta: Hugyec Gábor, Gajder Gábor, és így nyilatkozott a parasztpárti Buda Mihály is. Nyilas Ferenc az előadói javaslat mellett foglalt állást. Kovács Gergely úgy nyilatkozott, „egyöntetű állásfoglalásra volna szükség, mert az államosítás a koalíciós pártok kormányprogramjában benne van. "A vita lezárása után a jegyző név szerinti szavazást rendelt el. Ennek eredménye: Nemmel szavaztak: dr. Maksa János, id. Menus András, Gajder Gábor, Veres János, Kiss Mátyás, Juhász Gábor (FKGP), Kupecz Sándor, Buda Mihály NPP.

Tartózkodtak Kovács Gergely, Szappan János FKGP. Igennel szavaztak: Kovács József, Nyilas Ferenc, Tóth János, Szircsák Miklós, Szappan Mihály, Hegedűs Gábor, Csirmáz József, id. Menüs István, Fent Aurél, Papp Károly MDP és Lajtrik Miklós NPP.

A véghatározatban olvasható. "Az államosítás a község terheit nagymértékben csökkenti, de üdvös lesz az egységes tanterv megvalósítása szempontjából is. (A) nevelésügy egységes irányítása és kezelésepedig a falvak demokratikus szellemben való fejlődésének lesz hatékonyabb eszköze."425

3. A (Zagyva)szentjakabi népoktatás néhány mozzanata

A település korai történetét olvasva láthattuk, hogy a középkorban Szentjakabon 426 volt az anyaegyház. Temploma Szurdokpüspökinek is volt (lásd egyháztörténet). A török alatt, és a felszabadító háborúk után ez megváltozott. Az anyaegyház Szurdokpüspökibe került. Zagyvaszentjakab falu létszámában többé nem tudta megelőzni faluszomszédja lélekszámát. Mint filia - leányegyház - azonban külön templommal és külön iskolával rendelkezett. Erre a 17. század közepétől vannak szórványos adataink. 427 Legjelentősebb a források közül a Mária Terézia ideje alatti összeírás. 428

Az összeírás elsőként Cselenszky Jánost említi, aki a település tanítója, a templom orgonistája és kántora, és a falu jegyzője. 1770 és 1772 között volt alkalmazásban Szentjakabon, de 1775-ben újra szerepel az összeírásban. A közbülső évben 1774ben Lendvay Ignác a falu tanítója.

A megadott időben a tanulók létszáma így alakulta településen: 1770-ben 26-an látogatták az iskolát: 15 fiú és 11 leány. 1772-re a tanulók száma némileg csökkent - 23 fő (15 fiú és 8 leány). Már csak 20 volt az iskolába járók száma. 1774-ben, a tanulók nem szerinti megoszlása nem ismert. 1775-ben némi emelkedés volt tapasztalható, 23 fő 15 fiú és 8 leány látogatta az iskolát.

A felsorolt évek alatt nem változott a tanítás anyaga, írás, olvasás és hittan volt a nebulók leckéje.

1770 és 1772 között, akárcsak Szurdokpüspökiben, a tanulás céljára nem volt elkülönített helység a tanítói lakásban. 1775-re a tanítás céljára egy szobát különítettek el.

A tanító jövedelme Szentjakabon is állandósulni látszott a 18. sz. második felétől. A 6 kila búzát, mint éves „conventiót" minden évben megkapták a „ludimagisterek " tanítómesterek. A pénz — 6-7 Rf (rajnai forint) között mozgott évenként.

Bővebbet az elemi népoktatásról a 19. századtól tudunk. 1811-ből ismerjük a következő tanító nevét, Vincze Istvánnak hívták. Ekkor az iskolaköteles gyermekek létszáma 26 fiú és 13 leány. Ebből iskolába járt 24 fő, fiú 13 és leány 11.

A tanító jövedelme, amit éves conventióban kapott, ugyanannyi volt, mint a múlt században, kiegészítve a tagosításkor kapott 1/2 telek nagyságú földdel. A tanító lakhelyéül szolgáló helyiség jó volt, de kicsi. „Befogadóképessége 20 főnek kényelmes."429

1844-től az iskolaköteles, vagy az iskolába járó tanulók létszámát nyomon követhetjük. A község iskolaköteles tanulóinak létszáma 1868-ig az első népiskolai törvény megjelenéséig az alábbiak szerint alakult.

A zagyvaszentjakabi tanköteles tanulók számának alakulása 1844 és 1867 között430

4. A népiskolai törvénytől az iskolák államosításáig

A zagyvaszentjakabi iskolai tanulók létszámának változása 1868 és 1914 között

A statisztikát megtekintve láthatjuk, hogy az osztálylétszámok bőven meghaladták az oktatási törvényben előírt 80 tanulót. Egy tanítója volt az iskolának. Komoly eredményt ilyen gyermektömeggel elérni nem lehetett. Látva ezt, az elöljáróság felsőbb utasításra „szorgalmazta" az új iskola építését.

1910-ben 432 kelt képviselő-testületi jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy a községet már 1905-ben kötelezték, hogy új kántor-tanító lakot építsen, mert az a hegyoldalban épült vizes, egészségtelen.

1908. novemberében az iskolaszék úgy nyilatkozott, hogy a „meglévő" iskolát állami kézbe adja át, azzal a kívánsággal, hogy „a kántor állami tanító is legyen". A képviselőtestület „a második (tan) termet is állami iskola részeként kívánja felépítem, de egy új iskolaformájában, s a kántor-tanító lakását, valamint a második tanító lakását (is) az új két tantermű iskolaépületben helyezi el".

Az építkezés kb. 3-4000 koronát emésztene fel, melyhez, azonban a községnek mindössze 900 korona állt rendelkezésre. Az iskola állami kezelésbe vételéhez az egri érsek beleegyezése volt szükséges, ennek érdekében a képviselő-testület legmesszebbmenőkig alkalmazkodik a katolikus jelleg megtartásához (csak katolikus tanítót alkalmaz, a plébánost fizeti a község a hittanoktatásért).

Az 1913. december 18-ai képviselő-testületi ülésen Alpáry Lajos királyi tanfelügyelő bejelentette, hogy „a Vallási és Közoktatási Miniszter Úr Nagyméltósága 7102/1913. szá mú leiratában Zagyvaszentjakabon majd építendő elemi népiskolát 1914. szeptember 1-től hajlandó állami kezelésbe venni".

A beküldött építési terv és költségvetés műszakilag felülvizsgáltatott, azt építésre alkalmasnak találta. 433

A telket - ahol az iskola felépül - "Lackó Antal magyar királyi járásbíró" a községnek felajánlotta. 434 1914-ben a szentjakabi iskolát átvette az állam, ideiglenesen az egyház tulajdonában lévő épületben folyik a tanítás. 1927-től az állam új iskolát épített a jakabi részen. 435

Az építendő iskola állami kezelésbe vevő határozatát, melyet a megyei törvényhatóság 72-489. kgy. sz/1914. szám alatt hagyott jóvá, és a királyi tanfelügyelő 362/1914. számú határozatát, melyben közlik, hogy az építendő iskolát az állam kezelésbe átveszi, 1914 februárjában tárgyalja a községi képviselő-testület. 436

Az építendő iskola sorsa további 10 évben elég göröngyös volt. 1924 májusában Németh Ferenc, az állami elemi népiskola igazgatója a képviselő-testületnek a következőket írja:

„Tekintetes Elöljáróságnak Zagyvaszentjakab!

Tisztelettel bejelentem, hogy tantermünket a víz elöntötte és beiszapolta (,) az iskola csupa sár és víz A tetőzet teljesen rossz állapotban van, úgy hogy mindenütt befut a víz: a hátsó falon, mely a főfalon van szintén(!). 437

Ilyen körülmények között a tanítás teljesen lehetetlen, ezért felkérem a Tekintetes E-got (Elöljáróságot), hogy az iskola gondnokságának 1924. április hó 29-én felvett és megküldött jkv. értelmében az iskolaépítés végett a képviselő-testületet sürgősen egybehívni szíveskedjék s ugyancsak a tény állás valódiságának megállapítására vonatkozólag kérem, hogy a tisztiorvos kiszállása iránt is lépéseket tenni szíveskedjék. Az ügy fontosságára való tekintettel kérésem megismétlésével: Maradtam Zagyvaszentjakab, 1924. V. 23."438

A képviselő-testület 1927-ben kelt 1606/1927. számú határozatában a következőket olvashatjuk: "A folyó évben az állami iskola építésére a község 16.000 P. segélyt kapott. A község előirányzott 2000 P. készpénzben és 319 igásnapot természetben. " 439

Ekkor már Zagyvaszentjakab Szurdokpüspökivel egyesült és II. kerület néven szerepel hivatalos iratokban.

Kik tanítottak a faluban a feldolgozott időben: 1865 és 1875 között Hegedűs Ignác volt Szentjakab tanítója. Őt 1876-ban felváltotta a kazári születésű - édesapja Maconkán tanított — Póta Pál és 1894-gyel befejezőleg volt minden bizonnyal a falu egyik lámpása. 1894-ben Malaga Mihály egy évig a falu tanítója, őt váltja Gramatik Ferenc, aki ideiglenes tanító két évig. 1897-ben Komlóssy János ugyancsak ideiglenes tanító 1 évig, akit Viczina Antal követ a katedrán. A századfordulón 1900-ban Hegedűs Jenő a. tanító, 1901—1923-ig Német Ferenc neve szerepel a Schematizmusokban. Ekkor lesz 2 tanerős az iskola. Német Ferenc segítőtársa és kollégájának neve Kobozy Gyula.440 1937-ben Német Ferencet nyugdíjazzák, helyettese Szabó Márton református vallású tanító lett. Német Ferenc nyugdíjazása után (szept. 1.) október 3-án érkezett a faluba Szamos Alfonz segédtanító. Igazgatói teendőkkel Perényi Teréz állami tanítónőt bízták meg. 441 Szamos Alfonz 1937 nyarán a plébánossal együtt részt vett Szegeden a Katolikus Legényegyletek Országos Kongresszusán. 442

1938-ban ifj. Hegedűs Jenő került ide tanítani, de csak tanítónak. Kántor ott sem lehetett. Helyette Szamos Alfonz állami tanító lett kántor (Zagyvaszent)Jakabon 1940ben. 443 Továbbiakban csak néhány adat maradt meg 1941-ig az iskolával kapcsolatban.

1941-ben a II. kerületi állami iskolát minisztériumi költségen renoválták. Ez volt a jakabi iskola.

1942 júniusában az úgynevezett Stefániái épületet a II. kerületi állami iskola használatra átengedte az egyházi III. teremnek, amit a minisztérium pénzén 2500 P. költ séggel renováltak, s ebben nyílt meg a 3. osztály az állami iskolában. A front közeledtével 1944 októberében a jakabi iskola kórház lett.

1948-ban az egyházi iskola államosításakor, egy igazgatóság alá kerültek a két településrész iskolái. Igazgató: Katona Ferenc.

5. Az államosítás után

1948-tól az államosított r. kat. iskola és a jakabi állami iskola egyesült. A több mint 300 gyermek tanítása három épületben — ezek távolsága egymástól 1,5 kilométer — váltott műszakban folyt. A téli időszakban a kis gyerekeknek a sötét, sáros utakon kellett közlekedni. Ezért a jakabi részen is kellett egy összevont I.-II. osztályt fenntartani, hogy ne kelljen püspökibe lejárni.

1950-re az iskola igazgatója Gáspár József későbbi helyettese Mátrai Imre. A tantestület tagjai: Kudlák István, Kudlák Istvánné (sz. Vécsey Lenke), Mihalik Lászlóné (Vécsey Margit), özy. Hegedűs Jenőné (Perényi Terézia), Katona Ferenc, Dénes Sarolta, Mányi Róza, Suri József. 444

1952. augusztusában az egyik tanterem tetejét a szél összerombolta. A kár 8000 Ft. 445 Pénz azonban - vagy talán akarat? - nem lévén, 1953 februárjában a vb jegyzőkönyvben az alábbiakat olvashatjuk: „Ezen iskola (épület) tető nélkül áll, s a benne lévő anyagok pusztulásnak vannak kitéve, sőt azonkívül azokat el is lopják, sőt a teljes épület romba dőléssel fenyeget. Életveszélyes. "Javasolják, hogy bontási engedélyt kérjenek. Márciusban az iskola igazgatója Gáspár József felszólalásában azt mondta, hogy az új iskolát 1954-re ígérték, - 1969-re lett új iskola - majd így indokolta az új iskola szükségességét: ,A szétszórtság az iskolai fegyelem rovására megy. Nyolc tanuló-csoportot kell (váltott tanítás ban) oktatni". Az iskola 10 tanítójának szerencséden körülmények között kellett a tananyagot elsajátíttatni, a gyerekeknek hátrányos körülmények között nagy zsúfoltságban tanulni. Emellett ott voltak a szakköri foglalkozások, az úttörő mozgalom, amikre már tanterem egyáltalán nem jutott. Az iskolai fegyelem nehezen betartható a szétszórtság miatt. Az iskolába járás kívánni valót hagyott maga után. Sok az igazolt, de az igazoladan mulasztások száma is. Több évben az egy főre jutó mulasztás közel járt a tíz naphoz. Az igazgató 1952 decemberében arról számolt be a vb-nek, hogy „javult a helyzet", bár még most is van két szülő, aki otthoni munkára fogta be gyermekeit. (Az egyik közülük, sok gyermek vállalásáért kitüntetett anya, Lécz Teréz!) 446 A sokgyermekes anyák pénzjutalmat kaptak. Oravecz Istvánné (Budai Anna) 8 gyermek szüléséért anyasági érmet kapott. Pénzjutalmat kapott Lécz Teréz 4 gyermek, Hegyi Mihályné, Jaroscsik E. 6 gyermek, Gambár Ferencné, Bariska Mária 7 gyermek szüléséért. Bár még többen voltak, de a keret ennyi. Környezettanulmány és előterjesztés alapján történt a felterjesztés. A váltakozó tanítás miatt nagy a felháborodás. Kis gyerekek sötétben, késő este járnak haza. "A tetőbeomlás miatt csak váltó tanítás lehetséges. A felső tagozatban magasabb az óraszám, nekik kell délelőtt járniuk" - indokolta a „tényállást" Gáspár igazgató. 447 Az új iskola építésének szükségességét majd minden falusi fórumon szóba hozza Gáspár igazgató, így 1953 februárjában is, amikor a kultúra fontosságáról és az iskola építéséről tett említést. Két meghívást is tolmácsolnak az iskola részéről a tanácsnak és a vb-nek. Az egyiket Mátrai Imre igh. tolmácsolja "Az állami iskola tanuló-ifjúsága november 7-én a Szent István iskolában ünnepélyt tart, amelyre a vb-ét és az egész tanácsot" meghívja. A másik tolmácsolója Gáspár József igazgató. Bejelenti, hogy a gyermekek részére Fenyőfa ünnepélyt (karácsony) tartanak. Kéri a vb-ét, hogy „mint eddig mindig, járuljanak hozzá az ünnepély megrendezéséhez. "

1954-ben két új „tanerő" érkezik a faluba. Kéri az igazgató, hogy ezeknek a nevelőknek a lakásáról már most kellene gondoskodni. Pedagógus földet is igényelt az újonnan jövőknek. A vb utasítja az elnököt, hogy „vagy a Mocsolya kertből vagy a Kovácskertből biztosítsanak veteményes kertet. "448 1954 októberében az igazgató beszámolójában újra a „notórius mulasztókról" panaszkodik. A vb felkéri Gyenge János rendőr elvtársat, hogy fegyelmezze a két ,,notórikus(!) hiányzót."

Az új - központi - iskola ügyében 1955-ben bizottság alakult, hogy a felépítendő iskola telkét kijelöljék. Két javaslat jött számításba. Az egyik a község tulajdonát képező Kovács-kert, a másik pedig a lakossági tulajdonban lévő Diós-patak melletti rész. Egészségügyi szempontból, valamint fekvésénél fogva a bizottság az utóbbi mellett foglalt állást. 1955 novemberében bár azt mondja a vb ülésen az igazgató, hogy - „az iskola ellátottsága kifogástalan, a dologi kiadások a költségvetés keretében teljes mértékben biztosítva vannak"-, de az iskolának nincs szertára csak a jakabi részen. A szemléltető eszközöket onnan kell lehozni, ha használni szeretnék. Éppen ezért kérik, hogy a „rendőr pihenőt" helyezzék át máshová, mert ott lehetne a szertár. 449

1956-ban az iskolába „a forradalmi bizottság rendelkezésére, és a szülők kérésére" a tantermekbe visszakerültek a feszületek, a gyerekek iskolakezdés előtt és után imádkoztak, s a hittantanítás általános lett. November 5 és 8-a között a budapesti harcok miatt a tanítás szünetelt 1957 februárjában foglalkozott a Vb a „pedagógusok forradalom alatti" viselkedésével. Az iskola igazgatója beszámolója után a vb titkár, kérdést intézett a „hitoktatással kapcsolatban". Az igazgató válasza a hitoktatással kapcsolatban: a „januári rendelet szerint csak az járhat hittanra, aki már szeptember előtt beiratkozott", egy későbbi szerint mindenki járhat hittanra. Tájékoztatta továbbá az igazgató a vb tagjait, hogy őt személyesen a forradalmi bizottság behívatta, s utasította, hogy „a hittantanítással kapcsolatban vegye fel a kapcsolatot a pappal' ' majd így folytatta. "A pap semmiféle változtatást nem kívánt, és az ellenforradalom alatt is... olyan beosztással működött (a hitoktatás), mint a forradalom előtt. "Egy mondatban két minősítése az eseményeknek.

Ezek után arról számolt be, hogy milyen igények merültek fel az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban, és az iskolának milyen lehetőségei vannak. Itt az OM rendelétére hivatkozik az igazgató - szabad nyelvválasztást engedélyezett. „Eszerint az orosz nyelv oktatása elmaradt, mert a szülők a német nyelv oktatását kívánták. "Mivel azonban képzett német nyelvtanárral az iskola nem rendelkezett, maradt az orosz. Végezetül a feszületek levételével foglalkozott a vb Az igazgató válasza. A vb adjon írásbeli utasítást arra, hogy a feszületet távolítsák el az iskola termeiből. 450

Ezek után nézzük meg, hogy az 1956/57-es iskolai évnek hogyan tudott megfelelni az iskola, s helyi viszonylatban milyen eredményeket ért el.

A tanévre 320 tanulót írattak be. A év végi létszám 309 fő. (Évközben jött 8, távozott 14, és kimaradt 5 túlkoros tanuló.) Osztályoztak 303 tanulót, hatan igazolt, illetve igazolatlan mulasztás miatt nem kaphattak bizonyítványt. A mulasztott napok száma 2728 nap. Egy tanulóra 8,83 nap jutott, előző évhez képest ez nagy javulás. Akkor az átlag mulasztás 14,14 nap volt. Az iskola tanulmányi átlaga 3.27 volt. 18 a kitűnő tanuló, 27 a bukott tanulók száma. Közülük osztályismétlésre bukott 8 tanuló. Két első osztályuk volt, mert a váltakozó tanítás miatt engedélyezték a bontást. így lett Jakabon is I. osztály. A II. osztályban 51 a tanulók létszáma. A bontást nem engedélyezték. Az év eleji 11 fős tantestület év végére 9 főre csökkent. A testületből távozott Bertók Sándorné és Halápi Géza. Kudlák Istvánné az év végén ment nyugdíjba 39 évi szolgálat után.

Az iskola tanulói közül kevesen tanultak tovább - „kicsi a továbbtanulási vágy!"- olvasható a jegyzőkönyvben. A 31 végzősből ketten jelentkeztek középiskolába, heten pedig ipari tanulónak. Az eredményen rontott az a tény, hogy a 45 végzős tanulóból csak 31 fő kapott végbizonyítványt. Az indokok között olvashatjuk: "Az ellenforradalom óriási károkat okozott", de azt is, hogy „a régebben tervbe vett központi iskolára szükség van. Nem türelmetlenkedünk, de kérjük a felettes hatóságainkat, hogy a tervek összeállításánál gondoljanak iskolánk megépítésére". Végül: három tanterembe „modern kétüléses padokat kérünk. "

"Az iskolánk külső képe nem nagyon megnyerő" - olvashatjuk a az 1957/58-as tanév beszámolójában. A 303 beírt tanuló közül osztályzatot kapott 303 tanuló (távozott hat, érkezett kettő, kimaradt három). A mulasztási átlag 9.21 nap, (összesen 2163 nap.) A 14 kitűnő tanuló mellett 27 az elégtelenek száma, 11 tanuló osztályismétlésre bukott. A végzett tanulók (41 fő) közül 13 tanuló, akik betöltötték 14. életévüket nem kapott nyolcadikból végbizonyítványt (31 %).

A nevelőtestület mindegyike szakmai vagy politikai továbbképzésen vett részt. Az iskola igazgatója reményének adott hangot az alábbi sorokkal: „Remélem, hamarosan megérkeznek apadok melyek a tantermek belső képét örvendetesen megfogják változtatni. "

Nyáron az iskola rendbetételében segített a Parafakőgyár és az FMSZ, de a legnagyobb segítséget a Holecz Miklósné által vezetett szülők adták. Általános, bevett szokás volt, hogy egy agilis szülő megszervezte a tantermek nyári takarítását, esetleg még a festést is.

Az 1958/59-es évben lényegesen javult a mulasztási átlag. Valamivel több mit hét nap jutott egy tanóra. A 303 beírt tanulóból év végén 297 volt a létszám. Jobb lett a tanulmányi eredmény is, 3.34. Megérkeztek a szemléltető eszközök, csak a központi iskola építése csúszott. 451 Új nevelő: Gyenes Lajos. Mihalik Lászlóné Pásztóra költözött.

Következő tanévben kilenc tanulócsoportban folyt a tanítás. Az első és második osztályt kellett Jakabon összevonni, hogy az ottani elsős gyermekek télen, sötétbe ne gyalogoljanak naponta közel 4 kilométert. A tanulmányi eredmény 3,37. A mulasztási átlag 9.11 nap volt tanulónként. Két új nevelő Gyenes Lajosné és Deli Mária, alsó tagozatos nevelők érkeztek az iskolába. Deli Mária főiskolára jelentkezett, biológia rajz szakra.

Az 1960/61-es tanévben május 2-án Gyenes Lajos bevonult, Mester Józsefné Hadzsi Ilonát áthelyezték.

A VIII. osztályos tanulók egy részét mezőgazdasági iskolába irányították. Hét tanuló jelentkezett ebbe az iskolatípusba. Ipari tanulónak öt tanuló jelentkezett. A gépipari technikumba egy tanuló, általános gimnáziumba négy tanuló nyert felvételt. Négy leány Gyöngyösre ment gyors- és gépíró iskolába.

Az iskola létszáma 330 tanuló. A mulasztási átlag jelentősen csökkent, több mint kilenc napról 4,45 napra. Magasak az osztálylétszámok: I. o/55, II. o ./54, V. o. 51 fő. Az iskola takarítását „a termények felszabadítása után", (amikor elszállítják az iskolából) tudjuk elkezdeni — olvashatjuk a jegyzőkönyvben. Egyes termeket a termelőszövetkezet várható terményeinek szükségtárolására tartottak fenn. (július 29!)

Az 1961/62-es tanévet túlteljesítették. Mind az alsó, mind a felső tagozatban 206 napot tanítottak. (Okát nem ismerjük, a legkevesebb tanítási nap 198). Öt tanteremben, 9 tanulócsoportban folyt az oktatás és tanítás. Az iskola bútorzata jó, de a pad kevés. 361 beírt tanuló volt év elején, év végén 350 tanulója volt az iskolának. VIII. osztályt 25 fő végezte el. Kilencen jelentkeztek középiskolába. Nyolc fiú ipari tanulónak, hét lány az állami gazdaságba jelentkezett (dolgozni). Egy fiú még nem döntött. Az átlag tanulmányi eredmény 3.39. 1961 júliusától lett tagja a testületnek Fent Lajosné (Kaszás Magdolna) és Buga Árpádné. Az úttörővezető, Gyenes hajós, Deli Mária és Prisztok Márta a kisdobosokkal foglalkozott. "A falu kulturális felemelkedéséért" végzett munkában: Gáspár József ig. Mátrai Imre igh. és Budai Gyula végeztek rendszeres és tervszerű munkát. Kerekes Jánosné vezette az Ifjúsági Vöröskeresztet.

Az iskolai zsúfoltság illusztrálására közölték a következő év várható évfolyam-számait.

Az 1962/63-as tanévre várható osztálylétszámok

A táblázat osztálylétszámai két dologra utalnak. Egyrészt most kezd beérni a Ratkó-korszak gyermekszaporulata, másrészt a felső tagozatban, még mindig sok a túlkoros lemorzsolódó tanuló. 452

Az 1962/63-as tanévben az átlagos mulasztás négy nap volt. 361 tanuló járt iskolába egyre fegyelmezettebben. Nyolc tanuló (2,2 %) bukott osztályismétlésre. 37 tanuló végezte el a nyolcadik osztályt. 16 ment közülük középiskolába. Külön említi az iskola hat cigány tanulóját, akik közül mindnyájan eredményes vizsgát tettek. A jövő tanévben az V. és VI. osztályokba bevezetik a gyakorlati oktatást. A nevelőtestület 11 főre emelkedett újra. Tamás István lett új tagja az iskolai testületnek.

Az 1963/64-es tanévben 385 tanuló iratkozott be. A kilenc tanulócsoport 11-re emelkedett. Három tanulócsoport létszáma 50 fölé emelkedett (I. o ./56, III. o./56, V. o./53 fő.) Egy szükségtantermet helyeztek el a művelődési házban. Özv. Hegedűs Jenőné 36 évi szolgálat után nyugdíjba ment. Mindvégig a faluban tanított. Új nevelő Tamás Istvánné és Bagyinszki